Rántott palacsinta

Világ egyetlen férjére rájött az alkothatnék:)Én meg úgy voltam vele, hogy örülök neki, ha tesz-vesz:)Tehát gondolom valami finomat szeretett volna enni. Már napok óta mondogatta, hogy szeretné ezt elkészíteni. Aztán, hétköznap olyan semmilyen az ember kedve, meg nem is olyan ráérős. És így történt, hogy ezen a hétvégén elkapta őt az alkothatnék… Ezt alkotta. A lelkemre kötötte, hogy tegyem ki a blogba. Én pedig felrakom, mert hát mért ne raknám fel:) Vacsi után mindig kérdezgette, hogy mennyire volt finom. És meg kell, hogy mondjam nagyon finom volt. …És még milyen finom…

Kisütötte a palacsintát, nem olyan édesre, mint azt kell. Aztán megtöltötte sonkával, sajttal, kukoricával, és csípős kolbásszal. Háromszögbe hajtotta - én mondtam neki, hogy kockába talán jobb lenne, de nem engedett belőle- bepanírozta, és forró olajban kisütötte. Én pedig még készítettem mellé tartárt. Ez itt a képen a kisfiamé, ebben csak sonka és sajt van, mert nagyon finnyás és nem szereti a kukoricát mással, csak magában. De kár volt ennyire a kedvében járni, mert egy falatot nem evett belőle. A véleménye az volt, hogy Ő csak a húsos palacsintát szereti, és egy lekváros palacsintát evett meg helyette. Hiába mondtuk Neki hogy ez is húsos palacsinta, de szerinte ez nem az a húsos palacsinta…