2010. február 17.
Máglyarakás
Az elmúlt hetekben, sok blogon ráakadtam-nézelődés közben - a máglyarakásra. Aztán egyik nap vendégek voltak nálunk és szóba került természetesen a máglyarakás. Azóta szinte minden nap fontolgattam, hogy meg kellene csinálni egyik ebéd alkalmából. De mindig le is tettem róla. Soha nem csináltam… azok a rémisztő gyermekkori emlékek visszaütnek a mai napig, és eddig nem készítettem soha. Nem mertem elkészíteni, mert annyira emlékszem rá... Egyrészt száraz volt, nem kalácsból volt csinálva, hanem kifliből, és a dió-mert ugye az is volt benne, hát az pedig… az volt a hab a tortán! Került bele egy kis dióhéj is, ami felsértette a számat, azt ne is említsem, hogy –de mind a mai napig kiütéses lesz a szám a diótól. Drága nagymamám olyan szívesen készítette, de nagyon rosszul. Olyan spórolósan, ami drága abból alig teszünk, bele épp csak megmutatjuk, hogy olyan is van benne, ami pedig nem kerül, pénzbe abból dögivel rakunk bele. Dióból nem volt hiány, azzal jó meg is volt pakolva meg héjból is jutott belőle-, hát száraz kifli is leledzik a”kredenc”fiókba azt is rakunk bele jó sokat, viszont tej az nincs itthon, így az nem került olyan sok a száraz kiflire. Tehát meg volt az a máglyarakás”csinálva”rendesen. Engem ki lehetett volna űzni a világból vele, de szegény nővéremnek a kedvence volt. Kis családom imádja a mákos gubát. Apjukkal az élen. De ezt se szoktam csinálni, mert ezek a gyerekkori emlékek… kísértenek. Én most csak egy keveset készítettem, amolyan kóstolónak hogy a srácok vajon mit szólnak hozzá. Hát az a kicsi el is fogyott. Ezek szerint tetszett nekik. Nagyobbik fiam hazaért az iskolából és egy éhenkórász gyereknek mi az első kérdése, ha hazaér a suliból?- Mi lesz az ebéd? Aztán amikor közöltem vele, hogy máglyarakás, megkérdezte, hogy az meg micsoda.
Kisebb kalács,
2dl tej,
2cs.van.cukor,
Fél citromreszelt héja,
Csipet só,
2 tojás,
2szem alma,
Fahéj, és porcukorízlés szerint.
A hétvégi mazsolás kalács nem fogyott el, és hogy ne menjen kárba, ezzel a kaláccsal készítettem. A kalácsot vékony szeletekre vágtam és egy tálba raktam. A tejet, felforraltam, belereszeltem a citrom héját, és került bele csipet só, és 2 csomag vaníliás cukor is. Majd ezzel leöntöttem a kalácsot. A tojássárgáját habosra kevertem ízlés szerint cukorral, és ezt is a kalácsra öntöttem. Megvártam, hogy a kalács beszívja ezt a keveréket. Egy kisebb tepsit, kivajaztam és kibéleltem az elázott kaláccsal. Találtam a szekrénybe még egy kevés cukrozott mákot, ezt rászórtam a tetejére, és megkentem baracklekvárral kisebb nagyobb sikerrel. Inkább csak megszórtam a lekvárral, mint megkentem. Az almát megmostam, és meghámoztam. Vékony szeletkére vágtam és megpároltam. Ízesítettem fahéjjal, kevés cukorral, majd rápakoltam a kalácsra. Előmelegített sütőben 40 percig sütöttem, mert egy kicsit túlázott a kalács. Nem akartam, hogy száraz legyen:)A fehérjéket kemény habbá vertem, rásimítottam a megsült alma tetejére és visszatoltam a sütőbe még 10 percre. Csak hogy megszáradjon a hab a tetején. Féltem, hogy túl édes lesz ezért nem tettem cukrot és lekvárt a fehérjébe. De nyugodtan tehettem volna, mert a fiúk nagyon édesszájúak:)
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése