Citromos kalács

Kuglófot szerettem volna sütni, de megláttam… és… azonnal… Nah jóóóóóó, nem, azonnal hanem egyet aludtam még rá. Annyiban tértem el, az eredeti recepttől, hogy… sok mindenben. Szárított élesztő helyett, friss élesztőt használtam, 3 evk citromhéj helyett 2 db citromnak a héját tettem bele, valamint a tetejéről a mázat elhagytam.











Tészta: 10 dkg rétesliszt, 30 dkg finomliszt, 2,5 dkg élesztő, 1,5 dl tej, 6 dkg vaj vagy margarin, 2 tk vaníliaaroma, 5 dkg porcukor, 2 tojás, csipet só.
Krém: 10 dkg porcukor, 2 citrom reszelt héja, 6 dkg vaj.



A tejben felfutattam az élesztőt, közben a lisztet átszitáltam. Hozzáadtam a porcukrot, a vanília aromát, az olvasztott vajat, a tojásokat, a csipet sót, majd az idő közben felfutott élesztőt is. Addig gyúrtam, amíg elvált a kezemtől és a tál oldalától. Letakartam, és meleg mikróban, a duplájára kelesztettem. Fantasztikus lágy és puha tészta, nagyon hamar megkelt. Amíg kelta tészta, a krémhez kikevertem a porcukrot, a reszelt citromhéjat, és az olvasztott vajat. A tésztát, lisztezett deszkán kinyújtottam, megkentem a kikevert krémmel, majd vízszintesen négyfelé vágtam. Egy – egy csíkot egymásra raktam, kisebb – nagyobb sikerrel, majd öt felé vágtam. A formát sütőpapírral kibéleltem, és beleállítottam a tésztát. (Itt nagyon jó fázisfotók vannak.) Nekem kicsi, 10x20 cm – es formám van, ami jó is volt, mert a tészta pont kitöltötte a formát, és nem csúszott szét az egymás mögé sorakoztatott tészta. Majd letakartam, és ment vissza a meleg mikróba újból a duplájára kelni. Előmelegített sütőben 25 – 30 percig sütöttem. Ami a hiba, hogy korán kapcsoltam be a sütőt, amitől nagyon forró lett, így az első 5 perc után fóliával le kellett takarni… és ilyen lett. Nagyon finom, nagyon puha, nagyon foszlós…

Kuglóf kisérletem

Húsvéti kalács helyett, húsvéti kuglóf sikeredett. Történt pedig úgy hogy Világ legjobb férjétől kaptam egy kuglófformát, és mellé pedig egy gyümölcstorta formát. Gyümölcstorta formám van már kettő, de ezt nem ennek szántam. Eredetileg piteformát szerettem volna, de drágállottam, mellette megtaláltam ezt, ez is pont olyan, mint a piteforma, és amúgy is pitesütésre szántam. Nah, de vissza a kuglófhoz:) Nagyon régen szerettem volna, de mindig lemondtam róla az ára miatt. Most se egy tefal akciósan is hátborzongató áron kapható forma, de szerintem tefal vagy nem, egyazon célt szolgál. Tehát olcsó is volt, és szerintem van olyan jó, mint a drágábbik társa. Szóval, kaptam és muszáj kellett kipróbálnom. Kezdetnek egy sima kis natúr kuglóffal szerettem volna kezdeni, de mindenhol ilyen-olyan ízű csíkos, csokis meg fahéjas meg narancsos meg citromos társaival találkoztam. Lényeg az, hogy Limaránál találtam rá a receptre, ez is kakaós akart lenni, de én kihagytam belőle a kakaót. Szerintem kakaó nélkül is ugyan olyan, csak nem csíkos, hanem fehér. A módosításom annyi, hogy 40dkg lisztből készítettem és pár dkg eltérés van némelyik hozzávalóból.


Hozzávalók:40 dkg finomliszt,1,5 dl tej,10 dkg cukor,10 dkg olvasztott vaj vagy margarin,1 citrom reszelt héja,2 db tojás,2 tk vanília eszencia,2,5 dkg élesztő,5 dkg mazsola,csipet só.

Az élesztőt felfutattam, a lisztet átszitáltam és a szokásos módon kelt tésztát alkottam. Nagyon vajas, nagyon sárga tésztát kaptam, amit kelesztő tálban 1,5órát kelesztettem. Majd lisztezett felületen elfeleztem, mindkét részt téglalappá nyújtottam és megszórtam mazsolával. Majd rétes szerűen feltekertem és az így kapott csíkokat összetekertem. A formát kikentem vajjal, és beleügyeskedtem az összetekert tésztát. Bevallom nem lett olyan, mint szerettem volna, olyan lett, mint egy szépséghibás babzsák, de ilyenkor nyugodtam vigasztalhatom magam hogy az első próbálkozásom, majd másodszorra sikerül…:)Majd még 30-40 percet rápihentettem. Ez alatt még egyszer szépen megkelt, közben a sütőt előmelegítettem és alacsony fokozaton 40 percet sütöttem. A vége felé nagyon bebarnult a teteje és letakartam alufóliával. Hát nem mondanám, hogy ez a tökéletes, legalább is nekem, de biztos, hogy nem ez volt az utolsó kuglófsütési kísérletem. Egyébként egy nagyon illatos, nagyon sárga kuglóf kerekedett belőle, ami frissen volt az igazi :))

Fahéjas darázsfészek

Valami kelt tésztát szerettem volna sütni.Szeretem az élesztő,a nyers kelt tészta illatát,ahogy megmunkálom,és az, ami lesz belőle:)És amikor,megsül, és a gyerekek dicsérik,olyankor úgy örülök:))))))Na lám ezt is tudok sütni. A minap hallottam a méteres kalácsról, vagy a süteményről, már nem tudom. És ahogy nézelődtem ráakadtam a darázsfészekre. Én eddig azt hittem-már nem tudom, hogy mért-, hogy az egy diós, kalácsféle. Már éppen el akartam borzadni, hogy megint egy diós nem szeretem sütemény, de ahogy nézelődtem, rá kellett jönnöm, hogy egyáltalán nem az. Csak vannak olyanok, akik dióval, mákkal, vagy más valamivel megtöltik. Én most pici fahéjjal ízesítettem. A gyerekek nagyon szeretik a fahéjat. Ha apjuk süt palacsintát, fahéjasat is kérnek. Úgy gondoltam biztos ízleni fog nekik. Én ugyan nem szeretem a fahéjat, de az illatát igen, de most valahogy kedvet kaptam hozzá. Ez a recept is egy kitalált történet. Legalább is félig. Nagyon sok receptet megnéztem,ezekből és az én fantáziámból raktam össze egyet. A nagymamám ősrégi szakácskönyvén át, itt a neten keresztül, egészen az én fantáziámig bezárólag mindenből tettem bele egy kicsit:)


Tészta:40 dkg finomliszt,3 tojássárgája,2,5 dkg élesztő,5 dkg kristálycukor,16 dkg margarin,csipet só,1 dl tej.

Krém:10 dkg kristálycukor,2 csomag vaníliás cukor,10 dkg vaj,1-2 evők cukor,1 dl tej.

Az élesztőt egy kevés tejben, cukorral felfutattam. A lisztet átszitáltam, és amikor az élesztő is felfutott egy kelt tésztát alkottam. Annyi langyos tejet adogattam hozzá amennyit felvett a liszt. Nagyon lágy tésztát kaptam, ami nagyon ragadt. Türelem, mert nem is olyan soká elvált a kezemtől és a tál oldalától. Nagyon lágy és hólyagos, könnyű tésztát kaptam. Nagyon tetszett:)Majd kelesztő tálban kb.1,5-2 órát pihentettem. Ezalatt elmosogattam, kitakarítottam a konyhát, kiteregettem a mosógépből a ruhákat, tehát találtam magamnak elfoglaltságot bőven, jah, és megebédeltünk csak utána mosogattam:)A tésztát egy jól belisztezett felületre borítottam,és kb.:4-5mm vastagra, téglalap alakúra nyújtottam. A vajat megolvasztottam és megkentem vele a tésztát jó alaposan. Szinte már sokalltam a vajat, de nem baj, mert ha megsül, eltűnik benne a rengeteg vaj.) Megszórtam a kristálycukor és a vaníliás cukor keverékével, majd még egy kis fahéjjal is megdobtam. Rétes szerűen feltekertem, és nem olyan vékonyan mintha csigát sütnék, olyan2-2,5cm vastagon felszeleteltem. A tortaformámat kicsit olajjal kikentem és” kiraktam”a csigákkal. Maradt még egy kis olvasztott vaj, azt még rákentem a tetejére, és 30 percet kelesztettem. Ezalatt előmelegítettem a sütőt. Olyan 30-35 percet sütöttem a legalacsonyabb fokozaton, közben félidőben megöntöztem a tej és a maradék cukor keverékével. Nagyon könnyű lágy kalácstésztát kaptam. Olyan fahéjas kalács jellege lett neki:)

Aranygaluska

Az első aranygaluskám:)Nem is tudom, hogy eddig mért nem készítettem. Pedig gyerekkoromban annyira szerettem. Igaz, nagymamám gyümölcs öntetet készített hozzá. Már rég óta vacilláltam rajta, de mindig elhalasztottam. Egyik nap pedig a világ legjobb férje nekem szegezte ebéd alkalmával”Anya… Tudod, mit kell csinálnod? Aranygaluskát!”Fura hogy pont ez jutott az eszébe, pedig nem is említettem neki hogy mit szeretnék sütni. Kicsit kicsikre sikeredtek a galuskák, mert nekem kicsi pogácsaszaggatóm van, de nagyon szépen megkelt. Most készítettem először úgy kelt tésztát, hogy az élesztőt nem futattam fel. Hát mit mondjak, a másik variáció jobban tettszik.Az első pihentetésnél nem akart megkelni a tészta.Teljesen pánikoltam,hogy nem sikerül.Ma reggel így is a kukába kötött ki egy süteményem,mert nem akart ehető álapotba kerüni…(((Végül is, így is megkelt , de igazán csak sütés közben nőttek nagyra.Nem akartam még egy adag tésztával vesződni,így mégis neki láttam olyan lesz ami lesz alapon. A tészta kicsit ragacsos lett, úgyhogy bátran markoltam még hozzá lisztet. A receptet itt találtam. Nem egészen így készítettem el, de legjobban a sodó mennyiségén változtattam.
25dkg liszt,
2,5dkg vaj,
2dkg porcukor,
2dkg élesztő,
Csipet só,
1tojás,
1dl tej,
10dkg dió,
10dkg kristálycukor,
Vaj, ízlés szerint,

A lisztet átszitáltam, és a többi összetevővel egy kelt tésztát gyúrtam, majd félretettem pihenni 1 órácskát. Ez alatt elmentem dióvadászatra, ami kisebb nagyobb sikerrel sikerült is. Nagyon rossz minőségű dióink lettek az idén, és annyira rosszak hogy alig tudtam 10dekát összeszedni. Végül is sikerült… Ledaráltam, és összekevertem a kristálycukorral, a vajat pedig megolvasztottam. A tésztát vastagra nyújtottam, és pogácsákat szaggattam belőle. Ezeket a pogikat, először az olvasztott vajban majd a dió és cukor keverékében forgattam meg. Egy kikent sütőformába rakosgattam őket. Nagyon tetszett a dolog, mert az olvasztott vaj és a dió illata nagyon finom volt. Hagytam, hogy a pogácsák jól megszívják magukat a vajjal, és jól meghempergettem őket a dióban :))))) Félretettem még 30 percet pihenni, sütés előtt, ez alatt előmelegítettem a sütőt, majd 20 percig sütöttem. Elkészítettem a vanília sodót is, ami vanília híján, vaníliás cukorból készült.
4dl tej,
2tojássárga,
3csomag vaníliás cukor,
1evk kristálycukor,
1 evk liszt,
A tejet felforraltam. Amíg melegedett a tojás sárgákat simára kevertem a cukorral és a lisztel. A tejet levettem a tűzről, a sárgákat egy kevés tejjel felhígítottam és lassan folytonos keverés mellett belefolyattam a tejbe. Majd visszatettem a tűzre, és csak addig főztem, amíg sűrűsödni nem kezdett. Kicsit hasonlatos lett az íze a madártejéhez:-D

Máglyarakás

Az elmúlt hetekben, sok blogon ráakadtam-nézelődés közben - a máglyarakásra. Aztán egyik nap vendégek voltak nálunk és szóba került természetesen a máglyarakás. Azóta szinte minden nap fontolgattam, hogy meg kellene csinálni egyik ebéd alkalmából. De mindig le is tettem róla. Soha nem csináltam… azok a rémisztő gyermekkori emlékek visszaütnek a mai napig, és eddig nem készítettem soha. Nem mertem elkészíteni, mert annyira emlékszem rá... Egyrészt száraz volt, nem kalácsból volt csinálva, hanem kifliből, és a dió-mert ugye az is volt benne, hát az pedig… az volt a hab a tortán! Került bele egy kis dióhéj is, ami felsértette a számat, azt ne is említsem, hogy –de mind a mai napig kiütéses lesz a szám a diótól. Drága nagymamám olyan szívesen készítette, de nagyon rosszul. Olyan spórolósan, ami drága abból alig teszünk, bele épp csak megmutatjuk, hogy olyan is van benne, ami pedig nem kerül, pénzbe abból dögivel rakunk bele. Dióból nem volt hiány, azzal jó meg is volt pakolva meg héjból is jutott belőle-, hát száraz kifli is leledzik a”kredenc”fiókba azt is rakunk bele jó sokat, viszont tej az nincs itthon, így az nem került olyan sok a száraz kiflire. Tehát meg volt az a máglyarakás”csinálva”rendesen. Engem ki lehetett volna űzni a világból vele, de szegény nővéremnek a kedvence volt. Kis családom imádja a mákos gubát. Apjukkal az élen. De ezt se szoktam csinálni, mert ezek a gyerekkori emlékek… kísértenek. Én most csak egy keveset készítettem, amolyan kóstolónak hogy a srácok vajon mit szólnak hozzá. Hát az a kicsi el is fogyott. Ezek szerint tetszett nekik. Nagyobbik fiam hazaért az iskolából és egy éhenkórász gyereknek mi az első kérdése, ha hazaér a suliból?- Mi lesz az ebéd? Aztán amikor közöltem vele, hogy máglyarakás, megkérdezte, hogy az meg micsoda.
Kisebb kalács,
2dl tej,
2cs.van.cukor,
Fél citromreszelt héja,
Csipet só,
2 tojás,
2szem alma,
Fahéj, és porcukorízlés szerint.
A hétvégi mazsolás kalács nem fogyott el, és hogy ne menjen kárba, ezzel a kaláccsal készítettem. A kalácsot vékony szeletekre vágtam és egy tálba raktam. A tejet, felforraltam, belereszeltem a citrom héját, és került bele csipet só, és 2 csomag vaníliás cukor is. Majd ezzel leöntöttem a kalácsot. A tojássárgáját habosra kevertem ízlés szerint cukorral, és ezt is a kalácsra öntöttem. Megvártam, hogy a kalács beszívja ezt a keveréket. Egy kisebb tepsit, kivajaztam és kibéleltem az elázott kaláccsal. Találtam a szekrénybe még egy kevés cukrozott mákot, ezt rászórtam a tetejére, és megkentem baracklekvárral kisebb nagyobb sikerrel. Inkább csak megszórtam a lekvárral, mint megkentem. Az almát megmostam, és meghámoztam. Vékony szeletkére vágtam és megpároltam. Ízesítettem fahéjjal, kevés cukorral, majd rápakoltam a kalácsra. Előmelegített sütőben 40 percig sütöttem, mert egy kicsit túlázott a kalács. Nem akartam, hogy száraz legyen:)A fehérjéket kemény habbá vertem, rásimítottam a megsült alma tetejére és visszatoltam a sütőbe még 10 percre. Csak hogy megszáradjon a hab a tetején. Féltem, hogy túl édes lesz ezért nem tettem cukrot és lekvárt a fehérjébe. De nyugodtan tehettem volna, mert a fiúk nagyon édesszájúak:)

Mazsolás kalács

Már próbálkoztam kalácsot sütni, csokis kalács volt éppenséggel, amikor történt az, hogy betörtek hozzánk és ellopták azt, amin a kép volt. Ebből eredően nem került ide fel. Most bepótolom. Igaz nem csokis, hanem mazsolás, de ez is olyan finom, mint az volt. Azt hiszem, még van mit alakítani, rajta de végül is ez is jó. Kocka alakú azért lett, mert formába sütöttem. Az elődeit tepsiben sütöttem, de nagyon szétfolytak, gondoltam megelőzöm a bajt, és most csak azért is formába raktam. A recept Limarától való. Mivel féltem, hogy ha gépbe keleszteném a tésztát, akkor megsülne, mint a kenyerem, mert még mindig nem jöttem rá hogy kell dagasztásra és kelesztésre rakni a gépet-így a két kis kezecskémmel dagasztottam. De nincs ezzel semmi baj, csak nem írhatom azt, hogy:”beleraktam mindent a kenyérsütő gépbe…”Na, mindegy. De így is nagyon szépen megkelt a tészta. Én fél adagot készítettem, és kicsikét hozzáadtam még az én gondolataimat is:)
35 dkg finomliszt,
1,5dl tejszín,
2dkg élesztő,
2 evk cukor,
1 egész tojás+1 fehérje,
1 tojássárgája,
Csipet só,
Az élesztőt felfutattam egy kevés tejben. A lisztet kimértem, átszitáltam és hozzáadtam a többi hozzávalót is. Addig gyúrtam, amíg elvált a kezemtől és a tál oldalától. Mikor sikerült egymástól elválnunk, kelesztő tálba raktam és másfél órácskát meleg helyen kelesztettem. Egy jól kilisztezett felületen három részre osztottam. Kinyújtottam őket, mindegyiket megkentem olvasztott vajjal, megszórtam mazsolával, és vaníliás cukorral, majd, rétesszerűen feltekertem, és befontam. A formát kibéleltem sütőpapírral és beleraktam a kalácsot. Olajjal megkentem a tetejét, és még egy 30percig pihentettem, ez alatt a duplájára kelt. A sütőt előmelegítettem és közvetlen sütés előtt a megmaradt tojás sárgát elkevertem egy evk tejjel és lekentem vele a kalácsot.20 percig sütöttem alacsony fokozaton:) és nem repedt szét, a csokis kalácsaim mindig szétrepednek.:(Szerintem egy kicsivel több cukrot simán elbírna még. Másnapra is puha foszlós maradt, reggelire egy bögre kakaó vagy capuccinó kíséretében mennyei…..ezt reggeliztem:)