Túrós kiflicskék

Vettem még a múlt héten egy kocka túrót hogy készítek belőle valamit. Nem ezt a sorsot szántam neki… meggondoltam magam. Mivel a srácok nagy túró imádók, én már nem annyira, sőt ha bele gondolok, egyáltalán nem is szeretem a túrót. Vallatni lehetne vele. Gyerekkoromból rossz emlékeim vannak a túróval kapcsolatban, és ez kihat a mostani táplálkozásomra is. Nagymamám, sokszor csinált túrós palacsintát, és túrós csuszát, amitől majd meg fulladtam olyan száraz volt a túró. Ha agyon ütnek se ettem volna belőlük. De mivel nem vonhatom meg a túrót, itthonról mert a gyerekek és az apjuk imádják, próbálom úgy elkészíteni, hogy ne legyen rossz emlékeik a túróról. De megjegyzem, férjemtől nem is csinálhatnék ehetetlent, mert mindig jön, és elmondja a véleményét, mit hogy csináljak legközelebb. Bevallom, néha melegebb éghajlatra kívánom és küldöm, mert fogalma sincs a sütésről, főzésről-kivéve a húsos palacsinta elkészítése-de valahol azért jó, hogy figyelmeztet, ha valamit rosszul csinálok. A tészta nem is lehetne más, mint Limara dán vajastésztája. Annyira finom, hogy még töltelék nélkül is meg lehet enni kávé vagy capuccinó mellé. Már egyszer kipróbáltam, és mint akkor, most is én voltam a gép az elkészítésnél. A töltelék saját kreálmány. Kísért az a fullasztó kemény túró töltelék gyerekkoromból, és igyekeztem egy krémes és könnyű tölteléket alkotni.
60ml meleg víz,
125 ml tej,
1 tojás,
350gr finomliszt,
7gr porélesztő,
1tk só,
25gr kristálycukor,
250gr hideg vaj,
A nedves összetevőket egy bögrében, a száraz összetevőket pedig egy tálban összekevertem. Majd együtt összedolgoztam őket figyelve arra, hogy a vaj nagyobb darabokba maradjon. Majd egy lezárt tálban egy éjszakát hűtőbe pihentettem. Másnap egy jó belisztezett felületen kinyújtottam és összehajtogattam. A nyújtást és hajtogatást még kétszer ismételtem, majd fóliába csomagoltam és visszatettem a hűtőbe még 1 órácskát pihizni. Amíg pihent a tölteléket kikevertem.25 dkg túrót ízlés szerint elkevertem annyi van. cukorral és porcukorral, ami nekem megfelelő volt. Reszeltem bele egy fél citromnak a héját, tettem bele egy csipet sót, és annyi tejszint kevertem hozzá amennyivel egy krémes, de még nem folyós túrókrémet kaptam. A tésztát kinyújtottam akkorára, mint a gyúródeszkám, és kis háromszögeket vágtam belőle. Mindegyik tészta szélesebb végébe rakta egy teáskanálnyit a túróból és feltekertem. Sütőpapírral bélelt tepsibe raktam őket, majd még szobahőmérsékleten egy órát pihentettem. Közvetlen sütés előtt megkentem tojással és előmelegített sütőben 15-20 percig sütöttem őket. És hogy én se maradjak ki a jóból, egy pár darabot lekvárral töltöttem meg:)