2010. január 24.

Húsleves


Számomra ez a leves a gyógyító. Amikor gyerekkoromba beteg voltam, anyukám mindig ezt főzött nekem. Nagyon szeretem, és elég sűrűn el szoktam készíteni, de csak is kizárólag hétvégén. Nem tudom mért, ez maradt meg bennem, hogy anyukám mindig hétvégén főzte. Nekünk volt csirke és malac tartva, és azok az aranysárga levesek mindig itt vannak az emlékezetemben gyerekkoromból.De bár hogy is igyekszem,nem tudok olyan ízű és zamatú levest kreálni mint akkor ettem. Bármilyen húsból elkészítem, tele zöldséggel, és sok hússal. Régebben csirke far-hátból csináltam, de amióta ilyen ultragyorsan előállítható csirkével vannak tele a boltok,azóta inkább sertéshúsból, vagy kacsa, illetve libaaprólékból készítem. Szerencsére a kisebbik fiam még szájhúzogatás nélkül megeszi, bár már azt szoktuk játszani ebédkor, hogy ha a levest megeszi, nem kell másodikfélét ennie. Két szál cérnametélt, és egy kanál leves az adagjaL

A húst, vagy csontot, felteszem annyi hideg vízben főni, amennyi ellepi. Ha felforrt lehabozom. Belerakom a megtisztított és zöldséget- Sárgarépa, fehérzöldség, karalábé, zeller, petrezselyemzöld, fej hagyma,5-6gerezd fokhagyma, és egy-egy darab tv paprika és paradicsom, egészbe. Felöntöm annyi vízzel, amennyivel színültig lesz a fazék, és lassú tűzön főzöm. Aztán ízesítem. Őrölt bors, egész bors, egész kömény, só, ételízesítő és nem utolsó sorban,-és most ne tessék kinevetni- leveskocka, olyan 5-6 darabJJ Ha elfőtte a vizet mindig pótolom. Amikor megfőtt a zöldséget kiszedegetem, ha a hús még nem puha azt még hagyom főni. Aztán azt is kiveszem, és a legvégén leszűröm a kész levest.


Nincsenek megjegyzések: