2010. március 23.

Dagsztás Nélküli Kenyér


Hát én is beálltam azon sorba, akik elkészítették ezt a kenyérkét. Bevallom jó pár hétig töprengtem, hogy elkészítsem-e. Rengeteg képet, és blogot vettem szemügyre mire eldöntöttem, hogy melyik alapján készítsem el. Végül is Moha kenyere mellett döntöttem. Tehát,egyik este vettem a bátorságot és bekevertem a tésztát. Világ legjobb férjének nem jött be, mert töményebb a kenyérsütőben készült kenyerekhez képest, és ez neki nem igazán tetszik. Isteni illata lett, ahogy lassan sülögetett a sütőben. Kicsit féltem mivel az én ultramodern sütőmmel számoltam azzal is, hogy nem sül meg kellő képen, nyers marad a közepe, vagy a külseje megég. Nem is mertem belegondolni, hogy sikerülni fog, nagyon aranyos kis cipócska lett belőle:-DDD


3 bögre BL80 liszt,(2,5dl-es bögre)
1,5 bögre víz,(2,5dl-es bögre)
Fél tk szárított élesztő,
1,5tk só.


A lisztet szokásomhoz híven átszitáltam, és elkevertem benne a sót és az élesztőt. Beleöntöttem a vizet, és fakanállal jó alaposan elkevertem. Letakartam és a K O N Y H A P U L T- on hagytam 12-13 órát pihenni. Olyan állaga lett a tésztának, mint egy” nokedli tésztának”(galuska tészta). Nagyon alaposan beliszteztem a gyúrótáblámat, és lesz, ami lesz alapon, kiborítottam rá a tésztát, ami folyt össze-vissza. Kisebb nagyobb sikerrel áthajtogattam, beliszteztem a tetejét, egy konyharuhával letakartam, és 30percig rápihentettem. Ezalatt előmelegítettem a sütőt, benne egy jénai tállal.30 perc után a tálat kikentem olajjal, beliszteztem és bele ügyeskedtem a” nokedli tésztát”(galuska tésztát). Majd lefedtem a tál tetejével, és 30 percig sütöttem.30 perc után levettem a tál tetejét és még 25-30 perc alatt szép barnára sütöttem. És itt jön a D E! Én úgy gondolom, hogy kicsivel több folyadékot adtam hozzá azért lett olyan folyós,és nem lett olyan lyukacsos, mint lennie kellett volna. De sebaj, mert Világ legjobb férje ide vagy oda én akkor is meg fogom sütni még egyszer :))

2010. március 22.

Túrós lepény


Ez a recept egy 1976-os Nők Lapjából való. Amikor a receptet írtam ki, alig mertem hozzáérni, mert annyira megviselt állapotban volt. Az újságot nem kaptam meg-de nem is baj-keresztanyu szívéhez nőtt és nem szerette volna nekem adni. Amikor ismerkedésben voltam a sütéssel Világ legjobb férje, munkába menet kora reggel mondta, hogy Ő bizony túrós lepényre vágyna. Hát éppen itthon is voltam, az időmből kitelt, egye fene süssünk lepényt. Elmentem keresztanyuhoz, és ezt a receptet adta. Ő is így készíti ebből a receptből, és még adott hozzá egy diós rácsos receptet is, szintén ebből az újságból ered, ez se került ide fel, pedig a fiúk kedvence:) Rég óta terveztem, hogy felrakom ide, de valamikor karácsony előtt készítettem utoljára, képet nem tudtam róla készíteni, így ez elmaradt. Aztán úgy látszik most jött el az ideje, hogy feltegyem. Világ legjobb férje szokásához híven, megint bevásárolt túróból-„Csak legyen itthon”- címszóval. Hamarosan lejár, és kellet belőle valamit készíteni. Ma délután pedig dolgozik, egyedül vagyok a gyerekekkel, gyönyörű szép az idő ennél alkalmasabb időt nem is lehetett volna kitalálni egy jó kis lepénysütésnek. Szeretem azokat a recepteket, amikbe mindent fel lehet használni. Értem arra, hogy a tojásfehérjék se mennek kárba, mert nem kell felhasználni, mint a mostanság előforduló receptekben. Tudom én, hogy le lehet fagyasztani, próbálkoztam is vele, és az óta is ott van a fagyasztóba, foglalja a helyet, mert felhasználni nem igazán tudom… Igazából tudnám, csak így is olyan mániákus vagyok ezekben a dolgokban.


Tészta:40 dkg finomliszt,15 dkg margarin,3 dkg élesztő,4 tojássárgája,1 dl tej+annyi amennyit felvesz a tésztagyúrás közben,1tk cukor,csipet só.
Az élesztőt felfutattam az 1dl tejben. A lisztet átszitáltam a margarint kis kockákra vágva hozzáadtam. Majd beleütöttem a tojás sárgákat, a csipet sót is beleraktam, végül a felfutott élesztőt is hozzáadtam és egy nagyon lágy, nagyon sárga, nagyon habos, hólyagos tésztát gyúrtam. Nagyon jó a tészta, azon gondolkozom, hogy kalácsot is lehetne belőle készíteni…. Majd két kis cipóra osztottam és langyos helyen egy órát kelesztettem. Az óra vége felé elkészítettem a tölteléket.

Töltelék:50 dkg túró,25 dkg porcukor,- én ezt sokalltam 15dkg tettem bele.2 csomag vaníliás cukor,1 púpozott evők rétes liszt,4 tojásfehérje+1egész tojás,mazsola-nekem most ez kimaradt,ízlés szerint só.
A túrót habosra kevertem a cukorral, a lisztel, a reszelt citromhéjjal, a vaníliás cukorral, majd spatulával hozzákevertem a keményre vert tojásfehérjéket is. Az egyik cipócskát jó alaposan belisztezett deszkán kinyújtottam egy közepes tepsi nagyságúra, amit olajjal vékonyan kikentem, és kibéleltem vele a tepsit. Majd rásimítottam a tölteléket, és a másik kinyújtott cipóval betakartam. Egy tojást egy evők tejjel kikevertem, és megkentem a tésztát, de előtte villával megszurkáltam. Előmelegített sütőben 20-25 percig sütöttem a legalacsonyabb fokozaton. Még forrón megszórtam jó sok porcukorral:-DDD Nagyon szaftos, egyáltalán nem száraz túrós lepényke.

2010. március 21.

Pizza újragondolva

Ha péntek, akkor pizza nap, igaz most nem pénteken készült, hanem szombatom:)IVolt már egy pizza receptem, amit fel is raktam ide, bár nem kellett volna… Világ legjobb férjének nem tetszett a tésztája, mert nagyon keksz állagú volt, ebben igazat adok neki, tényleg nagyon édeskés, kekszes volt. Aztán addig-addig kísérletezgettünk a tésztával, amíg meg nem kaptuk ezt. Ez most már olyan lett, amire azt lehet mondani, hogy ez, hasonlít a pizza tésztára. Készítettem vízből, készítettem fele tej, fele vízből, olajjal, mindent kipróbáltam már. Végül ez lett a kísérletezés eredménye:)Nekünk bevált, és amíg meg nem szerzem a pizzéria „titkos” tészta receptjét, addig ezt használom.


Tészta:15 dkg BL80 kenyérliszt,15 dkg finomliszt,4 evk étolaj,1 tk só,1 tk őrölt kömény,2 dkg élesztő,1 tk cukor,1 dl tej+annyi amennyit felvesz a liszt.

Az élesztőt felfuttatom, a lisztet átszitálom, és a többi hozzávalóból tésztát gyúrok. Majd kinyújtom egy nagyobbacska tepsi méretűre, amit kikentem olajjal, és meleg helyen egy órát kelesztem. Addig elkészítem a szószt.


Szósz:1 fej vöröshagyma,4-5 gerezd fokhagyma,1,5-2 dl paradicsomlé,cukor, bors, csipet só, bazsalikom, kakukkfű, ketchup, pizzakrém mind ízlés szerint.

A hagymát kockákra vágtam és olajon megpároltam. Egy picit megsóztam, mert így könnyebben összeesik:-DFelöntöttem a paradicsomlével, beletettem a fokhagymát karikákra vágva, és ízesítettem. Nagy lángon jó alaposan kiforraltam, hogy besűrűsödjön. Én most d r á g a anyósom házi paradicsomát használtam. Hagytam kihűlni, majd megkentem a tésztát, és ráraktam a többi feltétet is. Ez most nekem sonka, kukorica, reszelt sajt, és a tetejére füstölt főtt kötözött lapocka volt. A lapocka rásült a sajtra, és nagyon jó ízt adott neki.

2010. március 20.

Kérdezz-felelek

Gabi,andi,és Gizi kédeztek tőlem:)

1.Mi lenne, ha nyernék a lottón?
Adóságrendezés,saját lakás vagy egy kis ház, és éldegélnénk, mint hal a vízben...:)

2.Rossz szokásom
Rágom a körmöm, önfejű, akaratos, türelmetlen, és nagyon-nagyon haragtartó vagyok. Nem azokba a dolgokba fektetem az energiámat, amikbe igazán fontos lenne.

3.Koffein
Csak és kizárólag reggel. De akkor ízibe… Ha kikelek az ágyból az első dolgom, hogy a kávét felrakom főzni, és miután megittam utána gondolkodom a folytatásban:
))
4.Szinem
Lila, világoskék, fehér, ez tavasszal és nyáron. Télen fekete, fekete, fekete, és fekete… meg egy kis szürke…

5.Mi van most rajtam
Mivel itthon vagyok, lila melegítő nadrág, sárga póló, és rózsaszín házi papucs.

6.Háziállat
Egy mexikói madárpók, egy aranyhal, egy tengerimalac, és egy macsek.

7.Tíz év múlva hol látom magam
Nagyon remélem, hogy ez nem tíz év múlva lesz, hanem 5 hónapon belül… Egy saját lakásban ahol van egy normális konyha, a gyerekeknek van saját szobájuk, és ahol van egy mosdó és fürdőszoba, ami a csak a miénk.

8.Legutóbbi nagyon jó élményem
Kaptam egy fényképezőgépet,és kitavaszodott…ez szinte minden nap egy nagyon jó élményem, ha kinézek az ablakon:-DDDD Most újdonság:)

És akiket megkérdeznék:
Ami,
Vica,
DeeDee,
marvany,

2010. március 19.

Zellerkrémleves


Ezt a leveskét készítettem a káposztástészta mellé fiaim és,férjecském legnagyobb örömére.Mindig nagy lelkedéssel fogyadják ha valami újdonsággal jövök elő.Még kisebbik fiam is előszeretettel eszegetett belőle,jó sok levesgyöngyel-bogyóval ahogy mondaná:)))Mostanában előszeretettel főzök krémleveseket. Nem mondhatnám, hogy eddig is sűrűn főztem, de néha-néha került az asztalra, főleg brokkoli krémleves, a fiúk örömére, mert elsősorban világ legjobb férje rajong a brokkoliért nagyon. Én már nem annyira, de végül is nekem mindegy csak leves legyen. Egyszer nagyon- nagyon régen volt már egy próbálkozásom zellerkrémlevesben, de akkor nem nyerte el a tetszésünket-a lefolyóban végezte-és az óta nem is próbálkoztam vele. De most okultam a korábbi hibán? -nem krumplival készítettem. Mit tudtam én, hogy kell krémlevest csinálni, a legelső receptet meglátva egyből azt alkalmaztam. És abba mi volt? Hogy krumplit is kell bele főzni. Mert a krumpli sűríti be. Na, mármost Nikike mit tudta mennyi krumpli, és mennyi zeller kell bele. Nem törődtem a mennyiségekkel, több krumplit raktam bele, mint kellett volna és egy jó kis, krumplikrémleves lett belőle. Ami nem is lett volna baj, de az íze se lett nyerő… Ez már jobb lett.Legalább is jobban sikeredett az első próbálkozásomnál:)
50dkg zeller,
1fej vöröshagyma,
1,5dl tejszín,
2evk étkezési keményítő,
Só, bors, ételízesítő.


A hagymát nagyobb darabokra vágtam és vajon megpároltam. Ezalatt a zellert megpucoltam, megmostam és azt is nagyobb kockákra vágtam, majd hozzá adtam a hagymához, és egy kicsit megpirítottam. Felöntöttem annyi vízzel amennyi levest szerettem volna készíteni, ízesítettem és megfőztem a zellert. Majd elővettem a jó bevált konyhai segédemet a botmixert, és összeturmixoltam. A keményítőt simára kevertem a tejszínnel és behabartam vele a levest. Pirított bacont és reszelt sajtot szórtam a tetejére.

2010. március 18.

Káposztás tészta

Ezen a héten nagyon lájtosakat készítettem. A húst valahogy most mentesíteném… nem tudom mért, pedig én húsfüggő vagyok. Ez világ legjobb férjének a kedvence. Ebből egy nagy kondérral meg bírna enni. Ez az étel is olyan, hogy nem rég óta kerül az ebédnek nevezett ételek helyére. Ha mégis nagy ritkán csináltam, mindig vittem a káposztát a nagymamámnak hogy készítse el Ő. Aztán egyszer Világ legjobb férje nagyon szeretett volna ezt enni. Én továbbra se voltam hajlandó megcsinálni. Csak nem képzeli, hogy én mit húsevő majd holmi káposztás tésztát fogok főzni...?!?! Már nem emlékszem, hogy milyen okból kifolyólag mégis ezt főztem egy ebéd alkalmával. Annyira jól sikeredett, hogy az óta gyakran készítek, ha húsmentes napot tartunk. Igaz ma, nem húsos levest főztem mellé, hanem zellerkrémlevest. De erről majd későbbiekben.


Hozzávalók:1kg körüli édeskáposzta,só, bors, kömény, cukor, és valamilyen tészta.

A káposzta külső leveleit leszedegetem -a tengerimalacnak is kell valami rágcsálni való-és nokedli szaggatón lereszeltem. Közbe sikerült az ujjamat is lereszelni, kerek két napja csak szendvicset tudok készíteni …(( Világ legjobb férje-cserébe a káposztás tésztáért- segít mosogatni:-DDD Majd megszórtam egy marék-na jó kicsit kevesebb-sóval és egy 1-2 órácskát félretettem állni. Amíg a káposzta izzad, addig nyugodtan lehet mást csinálni. Mondjuk kifőzni a tésztát :-) Egy lábasban kevéske olajat melegítettem, a káposztát kinyomkodtam és megpároltam, megpirítottam. Közben ízesítettem sóval, borssal, köménnyel, és cukorral. Amikor megpuhult és kellő képpen megbarnult, összekevertem a kifőtt tésztával. Fogyasztáskor még bőven megkínáltuk cukorral:-PPPP



És a végére jöjjön egy kis vicc:)Tegnap kaptam e-mailbe.Nagyon jó...

Egy óvodás nagyon kínlódott, hogy felhúzza a csizmáját, erre hát
odament neki segíteni az óvónéni.
Bizony nagyon megizzadt, amire a kisfiú lábára felráncigálta a csizmát, ám alighogy letörölte a homlokáról a verejtéket, a kissrác azt mondja:
- Óvónéni, fordítva van a lábamon a csizma.
A nő látta, hogy a gyereknek igaza van, hát gyorsan lehúzta róla, és
ismét nagy kínlódások közepette,most már rendesen felcibálta a kissrác
lábára.
Ekkor a kisfiú megint csak megszólal:
- Ez nem is az én csizmám!

Az óvónéni hát gyorsan lehúzta róla a csizmát, miközben az folytatta a mondókáját:
- ... hanem a bátyámé, csak ő már kinőtte, és ma reggel ezt adta rám
az anyukám.
Az óvónő már lilát látott, de uralkodott magán.
Ismét ráadta a kisfiú lábára a csizmát, pedig még mindig nagyon sok
tuszkolást igényelt a művelet.
Na, végre, gondolta az óvónő, majd megkérdezte a gyereket:
- Pistike, hol a sapkád?
Mire a gyerek:
- A csizmámban!

2010. március 17.

Vacsora

Először is,köszöntöm egy nagyon kedves barátnőmet a rendszeres olvasóim között. Szia Mariann!Látom,sikerült…:-DDDD


Ezeket a könnyen elkészíthető finomságokat-és, mert könnyen elkészíthető még finom is-előszeretettel szoktam készíteni, főleg vacsorára. A srácok nagyon szeretik, és úgy tűnik, nem unják meg. A kisebbik fiam a bundás kenyérért van szó szerint megőrülve, így elég gyakran kér vacsorára. Persze sajt nélkül, mert hát urasága amúgy is egy egyéniség, és nem szereti keverni a sósat az édessel hogy, kifejezzem magam. Neki minden a la, natúr kell, még nekünk jöhet bátran egy kis sajt a tetejére.




A toast szendvics pedig nagyfiam megunhatatatlan vacsorája. Jó sok ketchup, és sajt, ha ez mindkettő megvan egyben, akkor tökéletes minden. Szó szerint képes egy egész doboz paradicsomot rányomni a toast tetejére:)Akár mit beleteszek, amit találok a hűtőben, a konyhaszekrényben. Raktam már bele főtt tojást, csemegekukoricát, tonhalat, hagymát, fokhagymát, paprikát, csípőskolbászt, szinte már majdnem mindent. Persze kisfiamnak ebből is a natúr kell. Kolbász, és egy kicsike sajt. Ennek a toast sütőnek is megvan a maga kis története. Férjem egyik elutazása alkalmával ilyen”meleg szendvicset” vacsorázott. Annyira megtetszett neki ez a háromszög alakú finomság, hogy vennünk kellett ilyen sütőt. Persze nem egy drága valami, nevessetek ki érte, de egy sima, snassz nevesincs kis masina. És bár szinte napi rendszerességgel használjuk, zsinórba több szendvicset is megsütünk vele, bírja a gyűrődést.



Ezt a meleg szendvicsféleséget, az egyik főzős újságba találtam. Húsos zsemle a neve. Zsemléből is készítettem már, de akkor bent felejtettem a sütőben:-D, és egy kicsit megkozmált. Akkor azért nem került ide fel. De ennek ellenére a világ legjobb férje áradozott róla, hogy milyen finom. Tegnap este volt itthon puha kenyérkém jócskán, és kenyérből készítettem. Kenyérből is ugyan olyan finom. Őszintén megmondom, nekem kenyérrel ízlik a legjobban. Kicsit vastagabban szeleteltem fel a kenyeret, és nem száradt ki a sütés alatt. Nekem ez a hagyományos tűzhelyem van, amit nem igazán lehet szabályozni és megesik, hogy ki is szárad benne a sütnivaló. De tegnap résen voltam, és nem mozdultam el a sütő elől. Ötpercenként fordítottam a tepsin hogy mindenhol egyenletesen ráolvadjon a sajt, és ne száradjon ki :))
20-30dkg főtt füstölt tarja,
Kaliforniai paprika-ízlés szerint,
1evk vaj, vagy margarin,
1-2evk tejföl,
1kisebb fej vöröshagyma,
1tk mustár
Só, bors,
A tarját lehet darálni, én nem daráltam, hanem nagyon apró kockákra vágtam. A hagymával és paprikával ugyanígy jártam el. Egy tálba ömlesztettem őket, beleraktam a többi hozzávalót, és villával jó alaposan összedolgoztam, majd megkentem a kenyérszeleteket jó vastagon:-D- így szeretjük. Végül reszelt sajttal megszórtam, és előmelegített sütőcskében 10-15 percig sütöttem.